...Az iskolamester, a kántor már 1757-től jelen van a faluban: Tari
András, Kelemen Péter, Takács Sámuel, Molnár Gergely, Prázmáry István
nevei ismertek. 1786-tól Szőke György, Imre Mihály és Kóczián Antal
vettek részt a falu iskoláztatásában .
Fellelhető írásos dokumentumok szerint 1851-ben Palugyai Imre létesített
tanodát, amely egyosztályos volt 150 fiúval és 110 lánnyal valamint
két tanítóval.
Ezt a tanodát 1884-ben építették újjá, de már Római Katolikus Felekezeti Iskola
néven. Három tanterem állt a diákok rendelkezésére, amelyet egy üvegfolyosó kötött
össze. Egy-egy tanteremben több osztály tanult együtt, az 1. osztály, a 2-3.
osztály, és a 4. -5. -6. osztály.
A tanító, a felesége és a helyi kántor tanítottak az egyes tantermekben. A fiúk
és a lányok külön padsorban helyezkedtek el az osztályon belül, szemben a tanító
katedrájával. Ebben az időszakban délelőtt és délután is jártak iskolába. Délelőtt
8-11 óráig, délután pedig 2-4 óráig. A szünetekben az iskola földes udvara állt
rendelkezésre a diákok számára, akikre a napos tiszt felügyelt, melynek feladatit
a három oktató felváltva látta el. A testi fenyítést ebben az időszakban nem
vetették el, a fegyelmezés eszköze a nádpálca volt.
A tanítónak és feleségének az iskola mellett létesítettek lakást és művelésre
földet is biztosítottak. A kántornak pedig egy tanyát adtak állattartásra és
növénytermesztésre.
A hat elemi osztályt persze nem mindenki tudta elvégezni, mert nem voltak meg
a lehetőségek a mindennapi iskolába járáshoz. A földművelésből élő emberek ugyanis
sokszor nem tudták nélkülözni gyermekeiket a munkában.
A tanítandó tananyagban az olvasás, írás és számolás mellett a hitoktatás is
szerepet kapott. A tanítás mindig imával kezdődött. Ezzel egyidejűleg pedig megkövetelték
a vasárnaponkénti templomba járást is, és szigorúan ellenőrizték. Minden szombaton kijelölték az orgonafújtatót, négy ministrálót, vigyázót, sepregetőt.
Az épület 1938-ig működött. Lebontották és helyébe öt tantermes iskola került,
mely még mindig római katolikus felekezeti iskola volt.
Az államosítás egy történelmi korszak vége és egy új kor kezdetét jelenti.
Az iskola életében is lezárult egy korszak és kezdetét vette egy új kor, amely
örökül
kapta az előző időszak minden alkotását, annak létesítményeivel. Az állami
oktatás a meglevő létesítmények átvételével folytatója lett az egyházi fenntartásban
működő iskolai oktatásnak. A kezdeti időszak fő feladata az elhasználódott
és
hiányzó berendezések pótlása. Szakos tanárok még nem voltak az iskolában.
Az 1950-es évek nagy eredménye az iskola villamosítása, amelyre a délutáni és
esti tanítások miatt volt szükség. Az iskola tornateremmel vagy önálló tornaszobával
nem rendelkezett. A testnevelés oktatására az iskola udvara állt rendelkezésre.
Jelentős tanórán kívüli szervezeti forma az iskolai napközi otthon, mely az 1963-as
év eredménye. Külön tanterem nem állt rendelkezésre, ezért osztályteremben kapott
helyet. A tanulók számára az étkezés a Szent József Otthon ebédlőjében lett biztosítva.
1977. július 1-től Nagyiván, Tiszaörs és Tiszaigar iskoláit összevonták. Az intézmény
új neve: Körzeti Általános Iskola, székhelye: Tiszaörs, igazgatója: Tolnai József.
Az összevonás célja a szakos ellátottság javítása volt. Nagyiván számára azonban
ez kedvezőtlen lépést jelentett, mert a szakos ellátottság a három falu iskolái
közül ebben az iskolában volt a legjelentősebb.
A következő szervezeti változás 1984. július 1. a Nagyközségi Közös Tanács 1984.
június 30-tól megszünteti a Körzeti Általános Iskolát. Új intézmény alakul: Általános
Művelődési Központ. Magában foglalva az óvodát, a művelődési házat, a könyvtárat
és az általános iskolát. Jelentős mértékű felújítással tették stabillá az iskolát
és változott annak külső és belső esztétikája. Eredményeként az iskola kép épületessé
vált, előtte parkkal. Az udvart aszfalt fedte, így alkalmassá vált sportolásra.
Szertárak létesültek, valamint egy technikai tanműhely és egy kazánház.
1990-ben ezen intézmény az önállóság mellett döntött, az ÁMK megszűnt, csak
1996-ben alakult újra meg, főleg takarékossági okokból. A termek belsejét ekkor
lambéria
borítással látták el, és padok, asztalok jelentős részét modernebbre cserélték.
A fűtés is korszerűsödött, a vegyes tüzelésű központi fűtést gázfűtés váltotta
fel....